Egy kis pszichol�gia alapfokon

�nismeret

Az �nismereten azt �rtj�k, hogy az embernek �ttekint�se van saj�t szem�lyis�ge �sszetev�ir�l, hat�rair�l �s lehet�s�geir�l, betekint�se van viselked�s�nek rug�iba, h�tter�be, mot�vumrendszer�be, helyesen �t�li meg az emberi kapcsolatokban j�tszott szerep�t, hat�s�t.

�nk�p: az ember elk�pzel�se saj�t mag�r�l

A gyerekkor sor�n, a k�rnyezet (els�sorban k�zvetlen) visszajelz�seib�l, �rt�kel�seib�l alakul ki. K�s�bb m�r a t�gabb k�rnyezet visszajelz�sei is form�lj�k. Az �nk�p m�gsem form�l�dik az eg�sz �let sor�n. Amikor az �nk�p viszonylag �lland�v� v�lik, ez egyben v�dett� teszi az egy�nt az �jabb k�ls� hat�sokkal szemben. Az �nk�p megmerevedhet, a szem�lyis�gre vonatkoz� �jabb felismer�sek ellen�ll�st v�lthatnak ki, azaz az ellentmond� inform�ci�kat elrejti, eltitkolja, vagy kirekeszti. Ekkor az �nk�p t�rekv�sei ellent�tess� v�lnak az �nismeret t�rekv�seivel, azaz a szem�ly �lland�an „v�logat” t�rsas kapcsolataiban, hogy az �nmag�r�l kialak�tott k�pet fenntarthassa. P�ld�ul a k�nos inform�ci�kr�l egyszer�en nem vesz�nk tudom�st, vagy torz�tjuk, �t�rt�kelj�k. Akinek t�lzottan magas az �n�rt�kel�se b�nbakot keres, �th�r�tja a felel�ss�get, stb. Az �n�rt�kel�s pozit�vv�, vagy negat�vv� v�l�sa alapvet�en a sz�l�k nevel�s�nek hat�s�t�l f�gg. A szeretetteljes csal�di l�gk�r �ltal�ban pozit�v �n�rt�kel�st v�lt ki a gyermekben. Az ilyen szem�lyis�gekre �ltal�ban az „elker�l� viszonyul�s” jellemz�: -kev�sb� veszik �szre saj�t negat�v tulajdons�gaikat -nem nagyon �rz�kenyek a k�ls� visszajelz�sekkel szemben -j� viszonyra t�rekszenek k�rnyezet�kkel -a konfliktusokat hajlamosak elsim�tani -k�pesek j�l beilleszkedni a k�z�ss�gbe. A fesz�lt l�gk�r�, t�relmetlen, k�vetel�z� csal�dban, ahol kihangs�lyozz�k a hib�kat, negat�v �n�rt�kel�s alakul ki. Itt a „ki�lez� viszonyul�s” jellemz�: -saj�t negat�v tulajdons�g felnagy�t�sa -ingerl�kenys�g -�rz�kenys�g a k�rnyezet negat�v jelz�seire -v�dekez�sre-t�mad�sra k�szek -nehezebben alkalmazkodnak -ha pozit�v visszajelz�st kap, akkor v�lem�nyt ad� szem�ly jelent�s�g�t, hiteless�g�t k�ts�gbe vonja. Az �nk�p nemcsak pozit�v, vagy negat�v lehet, hanem merev (ellen�ll�), befogad� (v�ltoz�) is. A merev �nk�p� emberekn�l gyakoriak az elh�r�t� man�verek, nagy az elt�r�s a t�rsak v�lem�nye �s az �nk�p k�z�tt, �s sok neh�zs�ggel k�zdenek a t�rsas kapcsolatban. A befogad� �nk�p� emberek elfogadj�k, feldolgozz�k az �nk�pnek ellentmond� inform�ci�kat, j�l alkalmazkodnak, �s k�pesek a v�ltoz�sra. Az �nismeret szerz�s m�djai: Legfontosabb forr�sa a t�bbi ember, els�sorban azok akik k�zel �llnak hozz�nk, fontosak nek�nk. Nem csak a szavakkal kifejezett v�lem�ny a fontos, hanem a hozz� tartoz� metakommunik�ci� ( b�lint�s, mosoly, tekintet, stb.) is, �s az, hogy ezeket a jeleket az ember helyesen �rtelmezze. Ugyanakkor az �nismeretszerz�st nehez�ti, hogy gyakran az emberek b�rmilyen okn�l fogva (�rdek, f�lelem, tapintat, stb.) is, de t�l�rt�kelik a j� tulajdons�gokat, �s alul �rt�kelik a rosszakat. Ugyanakkor f�l�rendelt helyzetben gyakran elhamarkodott negat�v v�lem�nyt k�z�lnek. A gyermekkori kapcsolatokban is igen gyakori a k�m�letlen, kegyetlen kritika. A m�sik gyerekt�l kapott �szintes�g, nem �nismereti folyamatot ind�t el, hanem er�s ellen�ll�st, v�dekez�st v�lt ki, esetleg agresszi�ba torkollik. Hat�kony eszk�z az �nmegfigyel�s is, hiszen sz�ks�g�nk van a bel�lr�l j�v� jelz�seinkre is. Az �nmegfigyel�s lehet esetenk�nti, �s rendszeres. Az esetenk�nti lehet egy-egy helyzet felm�r�se, a rendszeres lehet feljegyz�sek k�sz�t�se, napl� �r�sa. Bizonyos helyzetekben, amikor a k�r�lm�nyek, az egy�n ir�nti elv�r�sok, feladatok jelent�sen megv�ltoznak, az ember identit�skr�zisbe ker�lhet, azaz az �nk�pe nem illeszkedik az �j elv�r�sokhoz. Ilyenkor hat�kony lehet megfelel� szakember felkeres�se.